Az integrál szemlélet egy evolúciós fejlődéslélektani megközelítés, amely leírja az emberi elme fejlődési szakaszait a születéstől, a gyermekkoron át a felnőttkorig, majd azon túl a személyiségfejlődésen átesett felnőtt és a spirituális érésében elmélyült ember stációit a szellemi felébredésig, mely minden kultúrában ismert. Ezek a szakaszok teremtik meg a társadalmi és kulturális sokféleséget és különbségeket, ezek állnak a politikai és vallási különbségek mögött is. Ezek felelnek egy munkahelyen belül és munkahelyek között is az eltérő szervezeti kultúrákért, értékrendekért és emberi kapcsolati világokért. Az integrál szemlélettel egy olyan összerendezett emberképet kapunk, amelyben a Föld legtöbb kultúrája és gondolkodásmódja önmagát megőrizve és tudását összeadva egységben lehet a globalizálódó 21. század igényeinek megfelelően.
Egyik központi témája a lelki fejlődés szintjeinek ismerete az egyénben a születéstől, a gyerekkoron át a felnőttkorig, és azon túl a szokványost meghaladó csúcsélményekig, beleértve az önmegvalósítást, a flow élményt, a spirituális érzékelést, és az egón-túli, transzperszonális felébredés élményeit (Freud, Jung, Beck, Maslow, Rogers, Csíkszentmihályi, Grof, jóga, buddhizmus, kereszténység, szúfizmus, sámánizmus). Az egyéni fejlődés szintjeibe integrálja a felnőtt fejlődés posztkonvencionális szakaszainak Harvard Egyetemi kutatását is (Kegan, Loevinger, Susanne Cook-Greuter).
Tárgyalja továbbá a fejlődési szintek kivetülését, megjelenését a társadalomban a cégek, szervezetek, kultúrák, politika és társadalom területén az ősi-archaikus, törzsi-mágikus, tradicionális-mitikus, modern-racionális, posztmodern és integrál, valamint transzperszonális működésmódokat. Ezt az integrál szemléleten belül többek között a négy kvadráns modell (Wilber), a spiráldinamika (Beck) és a szervezetfejlesztési holokrácia (Robertson), teal (Laloux), cselekvéslogika (Torbert) modell írja le.
A tudatállapotokat és a fejlődési szinteket összekapcsolva (Wilber-Combs) tárgyalja a hétköznapi és módosult tudatállapotok (racionális és misztikus, akár vallási élmények) és a mentális zavarok (pszichopatológia) világát, megkülönböztetve a spirituális élményeket a mentális zavaroktól. Emellett kitér a különféle személyiségtípusok ismeretére is.
Az integrál szemlélet (Integral Theory) az integratív megközelítések közül az eddig ismert legteljesebb szintézis, mely Ken Wilber amerikai író, filozófus, elméleti pszichológustól származik. Wilber integrál pszichológiája az 1970-es években jelent meg a transzperszonális pszichológián belül, és 2000 óta vált önálló iskolává integrál pszichológia vagy integrál szemlélet (Integral Theory) néven, valamint nemzetközileg elterjedt irányzattá. Mára alkalmazzák a pszichológia, pszichoterápia, személyiségfejlesztés, spiritualitás, meditáció, coaching, szervezetfejlesztés, vezetőképzés, közgazdaságtan, politika, orvoslás, környezetvédelem és művészetek területén is.
A 21. században a globális összekapcsolódottság korszakába léptünk, s ennek megfelelően egy globális pszichológiára van szükségünk, amely minden megalapozott pszichológiai fejlődéselméleti ismeretanyagot integrál, azaz összegzi egy értelmes egészbe. Ezzel meghaladva a „melyik az igaz” kérdést, s megteremtve az emberi lélektan egy egységes elméletét, az együttműködésen alapuló egységszemléletet. A szintézist azt tette lehetővé, hogy a történelem során először állt elő az a helyzet a 20. század második felére, hogy a világ összes kultúrájának lélektana és spiritualitása elérhető, megismerhető, gyakorolható, összevethető és integrálható lett egy szabad, nyitott világban.
Magyarul:
Angolul:
Gánti Bence előadása:
Áttekintő integrál pszichológia bemutató leírás a weben és Ken Wilber össze könyvének a listája: