Coming home after the Cirling weekend

Huhh… most érkeztem haza este f10 kor a 3 napos Circiling tréningről. Intenzív is volt meg nem is. Amit intenzívnek nevezek az az, hogy alig voltak szünetek és végig ültük és egyik folyamatot nyomtuk a másik után. A testem nehezen bírta, gyakorlatilag a 10–19-ig tartó 9 órában volt 1 db 90 perces ebédszünet és amúgy csak 5 perces szünetek voltak, a maximum az 15 perc volt napi 1x ezen túl. A többiek bírták de nekem annyira dinamikus testem lelkem, van, hogy ennél több mozgásra van szükségem.

Folyamatosan billeg bennem az a kettősség, hogy át vagyok verve vagy nem, vagy mi megy itt? Olyan mintha nem is lenne tréning, mintha már minden meg lett volna mutatva ami lesz a köv egy évben, mintha ez nem is lenne egy különösebb módszer csak egy valami. Ehhez képest, amit én kínálok a studenteknek az összehasonlíthatatlanul „tréningebb”, „kurzusabb”, egymásra épülő multi-layred structure, jól körülírható, detektálható tartalommal és fokozatokkal, technikákkal. Ez meg olyan mintha 1 db valami lenne. Egyszerűen nem értem, miért tart egy évig. Azt értem, hogy rá kell szokni erre a stílusra és mint minden enkultúráció (adott módszer kultúrájába belekerülés belülre és otthonossá válás, belülről csinálás) az 1-3 év és ismételt „tested ott van” benne levés a gyakorlatban. Ez a része érvényes, hogy egy éves a tréning. A többit a végén tudom majd megmondani. Ahogy szoktam: türelmes vagyok, give it a fair try-olom és hagyom jönni menni a kétségeimet, miközben tök odaadóan ott vagyok és figyelem, csinálom. Azt mondták kibaszott tehetséges vagyok, a legjobb voltam mint kliens is és mint aki bele-facilitálta folyamatban is kiemelkedőnek találtak. Ez mondjuk nem csoda, mert ez a szakmám is meg a szenvedélyem is, minőségi csoportérben lenni és csoportozni – ezt látom az egyik legértelmesebbnek. Érzem a vezetőn, Guy-on, hogy hiányzik neki az elme mögé menés, a meditáció. A terápiának sosincs vége, az elmetartalmak és a kapcsolati egymásra hatások folyton jönnek, egyik a másik után, nincs vége. A vége ugyanis az egész elcsitulásában és a mögöttes tiszta itt vagyok én érzésben van a gondolatok mögött. A Guy rá is kérdezett egyszer erre nálam, hogy de mondjam már meg, mi a fasz van! Elhívott vacsorázni 2x és a 2. után kérdezte meg mikor figure-out-olta, hogy kaliber vagyok neki. Elmondtam neki ezt – láttam, hogy csak elméletei vannak a meditációról, de bele van ragadva az elmébe. És ez oké. Legyen is beleragadva. Mindenki tart valahol és nem kell siettetni. Értem, hogy nem találja a végső megoldást és keresi. Viszont ahol van, ott egy kurva jó időtöltést talált fel; pont ugyanazt mint Rogers. És megtanultam, hogy aki nem kész a hátrébb lépésre, azt nem basztatjuk, hanem hasznunkra fordítjuk: eltanuljuk tőle, hogy a saját zónájában miben a legjobb. Szerintem jelenleg Guy Sengstock Carl Rogers reinkarnációja! (képletesen) Ő ma az élő Rogers. Ha az exisztencialitsa, humanisztikus „terápiára” vagyunk kíváncsiak ma akkor Guy-nál érdemes tanulni Circilinget, mert Rogers meghalt 20 éve. Nem is az a lényeg, hanem hogy az elv, a praxis, a kapcsoló, a bug, a dolog él és működik és valakinél fennáll és van és tanulható, gyakorolható. Ebben kurva jó a Guy és részben ezért tanulok tőle. Én jól elvagyok, mindenki, amiben jó attól tanulok, mindegy hol van a létrán. Tőle a tiszta zöld-et tanulom, a korai hatost, ennél tisztább korai hatos alig is van! Mástól a marketinget tanulom, a jó ötös, narancs (Bill), stb. Barmira örülök Guynak ezen a síkon. Ő meg kibaszottul szeret, azt hiszem a szeretetem kell neki. Ma este kurvára megölelt a végén, és láttam a szemében, hogy szinte könyörög, hogy szeressem, így jól megfogtam és beléeresztettem mélyen a szeretetem és kb 3 percig maradtunk ebben az ászanában.


Bence és Guy ma reggel a Circling 3 napos 1 hv-e 3. napján a workshopon, szünetben.

Azt monda, mikor mondtam, hogy 70%-al kevesebb pénzt tudok erre az évre kifizetni (9000 dollár – 2 Millió Ft helyet „csak” 3000 dollárt – 700.000 Ft ot, amit összemuzsikálok majd az elvonulásokkal amiket tartok otthon és külföldön. Itt az 1 év = 2 milla a normális tandíj nem akkreditált alternatív cuccokra! Az amcsiknak fingjuk sincs, hogy Magyarországon egy alternatív kurzus mint az Inta az nem 2 millió Ft egy évben, hanem 150.000! Ezt vesd össze azzal, hogy noha az amcsi ár 11x-se, de amcsik 2-3x annyit keresnek, de nem 11x! Azaz 3x annyit költenek pszicho-spiritualra, mint a Magyarok, 3x annyi az értéke ezen dolgoknak!

Guy nem érti Mo-on mi a fasz van, és semelyik amcsi nem érti, de sokan lazák és aláengednek. Easy. Very easy culture. De az volt a jó, hogy Guyt nem érdekelte mennyit fizetek, kimondta: ” kibaszottul mindegy neki mennyit fizetsz! Azt akarom hogy légy ott”. Annyira őszinte és szeretetteli volt, hogy ez blow away-elte a mind-omat és megerősítette, hogy menjek. Lehet, hogy 700 helyett 300-at is mondhattam volna, de nem volt pofám lejjebb menni – ismerve az itteni viszonyokat. Meg tudtam, hogy neki mindegy, de majd valami maca kezeli majd a cégét és majd az hisztizik a háttérben. Nekem ez is húzós, izzadós, azt gondolom a saját világomban egy meredek, de még kivitelezhető árat állítottam be és így fair vagyok az önkifejezés szempontjából, hogy értékelem, amit ad és a magam szintjén ez ennyi, és az ő macája is megnyugszik majd, hogy nem vagyok nagy fasz csak kis fasz, hogy csak ennyit fizetek. Azt nem vártam, hogy megértsen. Viszont Guy-ban is bíznak, így ha ő azt mondta oké, akkor oké. Egyébként épp ma reggel ez le is játszódott. Kiderült tényleg egy maca kezeli a pénzeit, sőt kettő és bepróbálkoztak, hogy „keveset fizettél, nem többet kéne?”, mondtak egy 4000 dolcsis árat, és mondtam, hogy nem, Guy-al megbeszéltük. Elmondtam hogy Guy chat ablakában kereshetik a megállapodást. Ekkor lenyugodtak.


Circling – Modul 1 – Day 3 – Sunday Oct 20 2014 in Berkeley – T.’s process

Na de mi a fuck-ért járok Circlinig 1 year course-re? A Lacinál már 1997-ben mélyebben voltunk, mint a Guy-al. Túlélési és politikai okai vannak, hogy ide járok. A túlélési ok hogy, annyira csak felszínes szart találtam itt paradox módon, hogy Guy-al érzem magam brothernek, hasonló feeling, energia, attitűd, alapállás. Noha sokkal többet tudok a csoportozásról és a technikai repertoárom sokszorosa az övének, amitől naponta óránként feszülök, de átengedem – mégis nála van az az otthonos csoportozás tér érzés, amit otthon megszoktam, ami a norma, ami a normális emberi lét alapja nekem 1997 óta, az erős tiszta meditatív, teljesen összehangolódott szeretetteli humanisztikus, igazmondós, kimondós csoportozás tere. És ez a túlélés. Ez a lényeg, hogy valahova járhassak itt is, ahol az otthonos tér van. Tavaly a Sahn-hoz jártam, az is otthonos csak másképp – ott nincs kimondás, semminek a kimondása, csak mozgásos önkifejezés, indián nő, ima, gyertya, ceremony és tök jó szívkapcsolódott hangulat és Sahn őrületes miket bír kimondani a száján, egyrészt mint indián ima – tökre ott van, hozza az eredetit – másrészt mint pont ráérzés, miről kell beszélnie szimbolikusan, ami bennünk zajlik és a térben. De mindig hiányzott nála a verbalitás, a kimondás és az, hogy ő nem képzett terápiás csoport vezetésben, tehát nem tudja facilitálni a kimondásokat és ezáltal a tartalmak feljövését és áttisztulását (feloldódását a térben). Ugyanakkor energetikailag olyan tereket állít be, amiben kinyugodva térek haza minden ülés után. Az indián imateret és szertartásteret hordozza, kész.

Viszont a new spirituality-nek elengedhetetlen része a humanisztikus csoportozás. Ez volt a fuckin’ nagy shift a 60 as években Rogers óta és még alig szervült a világba! Még azon kell dolgozni, hogy ez is szervüljön és a későbbi új hullámok is. A pure phenomenology. Az integrál utána jön majd és jött. De azt csak az mastereli, aki tudja a pure phenomenological workot is – circling vagy rogersi method vagy ezek derivátumai – gestalt, erőszakmentes komm, stb. Mindig azon múlik, van-e egy élő ember, aki kurvára megértette és tisztán hozza. Csak élő embertől lehet megtanulni mindent. Sok időt kell vele együtt lenni abban, amit csinál és úgy tanuljuk át.

Fuck it. Vissza a témához. Tehát miért járok oda? Az egyik a home feeling, yes, ez a közeg oké. Guy és én brother-ek vagyunk. Kurva erős brother-ség érzés van, ő belőlem töltődik, én meg az ő pofájában gyönyörködöm, ahogy vezeti az embereket a folyamatban és paradox fordulatokat vet be loving heart-tal. Yes. This is our school, Lacinál is erre nevelődtünk. Az egó faszságait csak így lehet kifingatni, más szóval az embereket a pajzsaikból az itt és most-ba, a kapcsolódásba, a szeretetbe igazságba hozni. Márpedig engem Laci óta csak ez érdekel és az elmúlt 18 évben csak ez érdekel és ezzel foglalkozom. Persze mindenkire ráhagyjuk, mennyire jön ebben, akinek az ip3 ra is falvédő rohama van az ott marad, aki már az elején nyílik, az sokat fog kapni.

A másik ok, ami miatt járok, a nemzetközi integrál politikai helyzet. Ez ott kezdődik, hogy nem létezik más, csak Amerika. Amerikában az emberek egyszerűen nem tudnak másról, nem azért mert hülyék – ez csak a magyarok kisebbségi érzésének a társadalmilag összefogott reakcióképzéses elhárító mechanizmusa, fuck it, ott ahol van, discrad, mert bullshit. Nagyon is intelligensek az amcsik – legalábbis itt – és sokkal kulturáltabbak, mint mi, 100 évvel előbbre tartanak társadalmi együttélésben, civilizáltságban és kapcsolati kultúrában és fizikai és lelki jólétben. Ezt majd egy másik blogban fejtem ki.

Kategóriák

Legutóbbi bejegyzések